2012. december 25., kedd

ékszerek : karácsony - demostmárbefejezem

És akkor ez lesz a mai utolsó bejegyzés meg úgy általában az utolsó idei karácsonyhoz kapcsolódó, mégpedig egy nyaklánc, illetve pontosabban szólva egy medál készítéséről, meg egy karkötőről. Azért tettem ezeket külön bejegyzésbe, mert ezeknek van a legkevesebb közük a hangszerkészítéshez, de mégis én csináltam őket és kézműves dolgok.

hát ő egy kagylóból és vörösréz huzalból készült medál
mint az látszik
így nézett ki végeredményben
Sajnos nem volt megfelelő kúposfogóm a drót hajlításához, így lettek rajta apróbb sérülések...




ez pedig egy indiánfonatos karkötő egyik öcsémnek, ennek aztán végképp semmi köze a famunkához meg vésőhöz meg gyaluhoz, dehát ezt is most csináltam...


A vonaton kicsit hülyének néztek, hogy mit művelek, dehát ez tulajdonképpen ki a vért érdekel?
a fagolyók szintén hendméd jávorból


A karkötő mögött a lomtalanítástól megmentett szobám dísze, egy fotel, és jó állapotú huzata (már egerek is laktak benne amikor egy évig az udvaron tárolódott)
hármasfonás - nagyon nehéz...



És akkor végezetül, álljon itt a bizonyság, hogy kézműveskedni jó, meg örömet szerez mindenkinek, hadd mutatom be, édesanyám és húgom közös termékét a család minden tagjának külön mézeskalács dobozzal készített házibonbont, ami mellett a lila tehén meg a zöld boci, meg az akármi konyakosmeggy meg ilyen és más nyálcsorgatók simán elbújhatnak. Tádám:

a tuti mézeskalácsdoboz, és benne a megmaradt finomságok, amit még nem faltam fel...


rumos aszaltszilvával és marcipánnal töltött bonbon
cukormázas csokibonbon
csokireszelékes csokikrémbonbon
naranccsal és marcipánnal töltött bonbon
nyami

kelta rúnakövek : szintén karácsony

Még mindig karácsonyi ajándékgyártás, húgom kérésére, de úgy hogy persze azért meglepetés legyen sikerült kideríteni, hogy egy kelta rúnakőkészletnek örülne, amit saját - nem feltétlenül komoly jóslási, de akár az is - céljaira tud használni. A lényeg az volt, hogy legyenek világos és sötét színű lapocskák, egyik felükön egy szimbólummal, így ha dobálja őket az ember, a sors keze, vagy tudomisén miben hittek a kelták, irányítja a jelek esését, és hogy melyik felük fog felfelé fordulni. Nos erre készítettem ezt a készletet marhalábszárcsontból és ébenfából, a szimbólumokat pedig égetéssel és kagylóporberakással tettem rájuk. Íme:

A csont alapanyag lapocskákra vágva.
és kicsiszolva nagyjából.

Majd a végleges csiszolás után jöhettek a szimbólumok kiosztásai, háttérben a karácsonyi ajándékok tervei...
És pirográfolás után



Végül felfényesítettem őket.
Az ébenfa maradékok lapocskákra vágása
csiszolgatása, reszelgetése
majd a berakásárok kimetszése

És kitöltése kagylópor és pillanatragasztó segítségével.
Sajnos a pillanatragasztó nem szerepelt most valami fényesen, valószínűleg a vékony árkok és a fekete alapszín miatt, lehet, hogy legközelebb inkább a fehérkés színű faragasztót használom.



Nohát ilyet is lehet csinálni, ha van az embernek ideje meg türelme, na meg motivációja :)

Karácsony megint

Aztán megin ittvan a karácsony, az egyetlen ünnep, amit tudok értékelni valamire, de ez is azért van, mer ilyenkor mindig hazajövök a családhoz, és jóság van... Idén is fordítottam egy kis időt ajándékok készítésére, és idén is költséghatékony módon a műhelyben fellelhető maradék fákból meg más anyagokból csináltam őket, amiket találtam, szóval lényegében nulla volt az előállítási költsége a dolgoknak, és nagy örömet szereztek. Kívánom az érzést mindenkinek, amikor valami olyannal ajándékoz meg valakit, amit ő maga készített, a reakció jobb bármilyen viszontajándéknál....

Viszont most a tavalyitól eltérően (?) nem fogok hosszasan írogatni a készítésről, csak a képeket mutatom meg. Csináltam egy dobozt a tavalyi (talán páran még emlékeznek) sakktáblához, illetve készítettem egy salátáskanál párost, valamint egy csomag kelta rúnakőkészletet "rendelésre", illetve egy nyakláncot és egy karkötőt. Nem fogom mindet egy bejegyzésbe tenni, majd a következőkben lesz a többi. Mindenkinek meleg lakást/házat és jó internetet a nézegetéshez, valamint nyugalmat vagy izgalmat igény szerint.

A dobozt jávorfából készítettem, itt fúgolom a tetőt.
fúgolások készen
a doboz falai

ezeket a csipeszeket száz forintér vettem a brikosztórba
Zsanérok felfogatási helyei
A doboz többfunkciós lett, ugyanis két új társasjátékot is égettem rá, hogy ne legyen olyan üres a külső felület.
hát így. hasznos ez a pirográf (ami amúgy nem más, mint egy forrasztópáka különböző alakú fejekkel)
Egy malom és egy tablejáték kapott helyet a dobozon
table
háttérben a pirográf
belső bélés, arra a madzagra meg még egy fagolyó, amivel könnyedén ki lehet emelni a sakktáblát, aminek az egész készült.
lenolaj felületkezelést kapott a dolog.
az oldalán elvétve habok is találhatóak

és ha már játékok, akkor csinálni kell hozzá bábukat is, jelen esetben korongokat, amiket úgy kezdtem, hogy csináltam két hosszúkás hengert bubingából és kőrisből.
mint a vonóshangszer lelkét

henger


aztán szeletelés
már szinte fejreálltam
és soksok csiszolás és pirózás után meg persze egy kis lenolajjal, kész vannak a korongok
bubinga

és kőris
és ezek a fák mind olyan anyagok, amik már hangszerre nem elegendőek, és így mégsem vesznek kárba

és persze kell hozzá dobókocka, ez is kőrisből. a számok meg persze hogy nem véletlenek :)

És íme a lezáró mechanizmus szintén bubingából.
ezt körülbelül hajnali egy környékén sikerült befejezni...
Aztán közben persze nem csak ezt az egy dolgot csináltam, hanem a korábban már említett salátáskanalat, illetve salátaszedő eszközpárost, maradék bubingadarabokból.

Ezek voltak a szalagfűrésszel kinagyolt darabok
aztán egyre kisebbre nagyoltam
ez lesz a feje

aztán jöhetett a faragás
belülről pedig vésni kellett
úgyám

mire ezt kicsiszolja az ember, megőszül

de végül azér csak sikerül
és az egyikből villa lett, hogy ha valaki nem annyira szereti a saláta levét, akkor kifolyjon a szívén keresztül

ez meg jelzi a készülés apropóját

És megintcsak azt kell mondanom, a lenolaj csodákra képes...







és nagyon szeretem a bubingát a gyönyörű mintája miatt. Ez majd a készülő hangszeremen is szépen ki fog jönni, remélem





szívélyes évvégét mindenkinek-e