Juraj Turza Strato összeépítés

Nem tudom kinek cseng ismerősen a Kent Armstrong név, és ezek közül is ki ismeri nem az amerikai, hanem a Szlovákiában működő Kent Armstrongot, amit valójában Juraj Turza testesít meg, a cégnév pedig a jó barátságuk folyománya. Aki tudja, miről beszélek, azoknak nem kell bemutatnom a hangszedőkészítés guruját, aki pedig még nem találkozott volna vele, annak csak ajánlani tudom a megismerkedést, mivel hihetetlen tudású emberről van szó, az általa készített pickupok és elektronikák pedig magukért beszélnek. Az általam ismert készítők közül a Boerjes, a GV guitars, és Váradi Péter is használja ezeket a hangszedőket, nekem is lesz készülő hangszeremben ilyen. Aki többet szeretne megtudni a szlovákiai Kent Armstrongról, az kattintson ide

Ott kezdődik ennek a bejegyzésnek a története, hogy Juraj kb. 40 évvel ezelőtt készített egy stratocaster testet kőrisfából, még felületkezelést is kapott, majd pihent. Egészen tavalyig, amikor engem kért meg rá, hogy különböző alkatrészekből rakjam össze. Mivel nem pontosan egymáshoz tartozó dolgokról van szó, meglehetősen sok munka volt a hangszerrel. Át kellett alakítani a nyakzsebet, a tremolo gödrét, illetve a pickupok gödreinél is volt sok munka, ennek okát később megmutatom. A hangszerhez szánt 'made in USA' nyak tökéletes darab lett volna, de a bundok végei annyira le voltak csapva, hogy újra kellett bundozni, hogy a vékony e-húr ne ugorjon le a bundról. A gitár természetesen Kent Armstrong hangszedőket kapott.

Először a nyak-test találkozással foglalkoztam. Mivel a nyak nem ehhez a hangszerhez készült, némileg alakítani kellett a perselyen, ezt egy - a nyak végének alakjához méretezett - sablonnal és marógéppel tettem meg. Közben nem árt figyelni arra, hogy a nyakpersely átalakítása befolyásolja a nyakszöget, illetve a menzúrahosszt is, így ajánlatos mindent szépen megtervezni előre.

A sablon kinagyolása "hengercsiszolóval", háttérben bal felül a test

maszkolás, hogy a felpolírozott lakk ne sérüljön meg a marás közben

kétoldalú ragasztóval rögzítettem a sablont. Látható, hogy nincsenek hatalmas eltérések, de a pontos illeszkedéshez muszáj lemarni a felesleges részeket. A nyak belógása nem változott, így a menzúra sem.

marás előtt

Szerszám XV. - Szalagfűrész beállítás

Ha valaki fával dolgozik, nem árt, ha előbb-utóbb szert tesz egy szalagfűrészre. Kézzel is sokmindent el lehet vágni, de vannak olyan nagyságrendek, ahol már időben is túl sokáig tartana valamit kézzel elvágni, nem beszélve a szükséges erőről, és ügyességről. Ebben segít nekünk a gép. Pár éve sikerült szereznem használtan egy Ferm márkájú szalagfűrészt. Ez a márka ma nagyjából az Einhell színvonalán gyártja a dolgait, tehát mondjuk a hobbikategória felsőközép szintjén. Szépen fejeztem ki magam. Ettől függetlenül a régi gépeik között nagyon jókat találtam, és nagy kedvencem a márka. Könnyű is megkülönböztetni őket a mostaniaktól, mert az újak általában kékek, míg a régieken vastag zöld festékréteg található. Amit még külön szeretek bennük, hogy nem lemezből készültek, hanem a fontosabb alkatrészek szép vaskos öntvényből vannak, így például a vezetőtálca nem hajlik össze-vissza. Van egyébként lombfűrészgépem is köszörűm is a régi Fermtől, azokkal is elégedett vagyok. Jó szokásomhoz híven a szalagfűrészemet is elneveztem, ő Alfréd.

Mik azok a fontos tulajdonságok, amikkel egy szalagfűrésznek rendelkeznie kell, hogy használható legyen?

• Megfelelő teljesítményű motor. Gyárilag a Fermnél nem vitték túlzásba, 350 W teljesítményre képes alapból. Ebből a szempontból szerencsés, hogy valaki korábban az én gépemben kicserélte a meghajtást egy szovjet-orosz 0,75 kW-os motorra, ezt még nem sikerült leállítanom mozgás közben.

• Ütés nélküli tengely és kerekek. Mondtam már, hogy kicserélték a motort a szalagfűrészemben? Nos az erő szempontjából ez jó, viszont a sufni megoldás miatt nem lett gyári pontos a meghajtó tengely, és bizony üt pár század millimétert. Ez pedig kihat a teljes szerkezetre, vágáspontosságra. A történethez hozzátartozik, hogy el is vittem szervízbe, ahol a szakemberek elmondása szerint esztergában egyengették a motortengelyt, sajnos azonban a valóság az volt, hogy szét sem szedték a motort. Nem akarok nevesíteni, mert senkinek nem lenne ettől jobb, de ennek tudatában senkinek nem javaslom a házilag cserélt motoros gépeket, ha csak nem ért hozzá igazán az illető. Öröm az ürömben, hogy mivel elég kicsi ütésről van szó, egy-két papírfecnivel sikerült nagyjából kompenzálnom, így már nem okoz észrevehető problémát. A kerekeket is centíroztatnom kellett, ebben egy jóbarátom segített fémesztergájával. Ha a fentiek közül valamelyik probléma fennáll, azt úgy vehetjük legkönnyebben észre, ha bekapcsoljuk a gépet, és futás közben figyeljük meg a szalagot. Ha oldalirányban, vagy előre-hátra ugrál, akkor valamelyik alkatrész nem jó, ideje centírozni.

• Pontosan beállított szalag és feszesség. Ezek beállítására vannak a kis vezetőkerekek, a szalagot két oldalról közrefogó pofák, és azok az állítócsavarok, amelyek általában a felső kerék magasságát, illetve dőlésszögét állítják. A feszesség szalagtól függően változhat, én úgy szoktam beállítani, hogy amikor már egy magasabb, csengő hangot ad megpengetve a szalag, akkor jó. Vastagabb szalagnál persze ez változhat, de az enyém kicsi gép, és a lap is kb 8 mm széles. A dőlésszöget úgy érdemes beállítani, hogy a fogak pont lelógjanak a vezetőkerékről, ha ugyanis teljesen felfekszenek, akkor könnyen elhajlítódhatnak a fogak, amitől a szalag oldalra fog hordani, ennél pedig kevés bosszantóbb dolog akad. A kerekek megfelelő gumírozása vagy parafázása is fontos, ez is segíthet az egyenletesebb futásban és a szalag hosszabb élettartamában. A szalagot két oldalról közrefogó pofák beállítására egy jó trükköt olvastam valahol, miszerint ezeket úgy lehet jól beállítani, ha a szalagra ráfogunk egy darab papírt (mindkét oldalán), majd ehhez állítjuk szorosra a pofákat. Így nem fogja szorítani a szalagot a vezető, mégsem fogja engedni, hogy oldalirányban ugráljon. A felső kerék beállítása után a kis vezető görgők segítenek abban, hogy az alsó keréken is megfelelő helyen fusson a fűrészlap.

• A kisebb méretű munkadarabok akadály nélküli megvezetéséhez jó, ha az asztal közepén található lyukban lévő műanyag- vagy fablokk pontosan illeszkedik a helyére, és nem túl nagy a benne lévő bevágás, vagyis a szalag szabadon tud mozogni, de nem lötyög. Az én gépemben ez az alkatrész meglehetősen öreg volt már, ezért csináltam hozzá újat, ezt mutatom most meg képeken.

jobbra a régi blokk, balra az új alapanyagai. Kemény bubinga és jávor

és a helye