2016. február 28., vasárnap

Lantgitár nagyjavítás felbontással

Igazi lant még nem volt a blogon, pedig nagyon izgalmas hangszer. Most sem szolgálhatok egyelőre ilyennel, viszont jött hozzám javításra egy lant építésű gitár húrozású hangszer, ami sok mindenben mutat rokonságot a fent említett zeneszerszámmal. Elég rossz állapotban került hozzám, több repedés látszódott a rezonánson, és a bundok is nagyon le voltak kopva. Mivel a hangnyílásban rozetta volt a tető anyagából kivágva, és amúgy sem voltak jól hozzáférhető helyen a sérülések, a felbontás mellett döntöttem.

A hangszer a lant építés sajátosságait tükrözi abban, hogy a hát szelvényekből áll, a fogólap a rezonánssal egy szintben van, és rajta a bundok fa betétekként folytatódnak, illetve hogy a tető belső erősítése a húrokra többnyire merőleges bordákból áll. A rozetta, illetve a híd végeinek ébenfa díszítései is nevezhetőek lantos jegyeknek, de ilyesmiket historikus gitárokon is láthatunk. A nyak rögzítése átmenet a gitáros és a lantos megoldás között, fecskefarkas csapolás, de csak a test hosszirányában van ék alakúra vágva a csap, rá merőlegesen 90°-ot zár be. 

A gitáros konstrukciós jegyek többek között a fej kialakítása a 6 húrnak és kulcsoknak, a fém bundok és a híd tetőn átmenő, tüskékkel történő húrrögzítő megoldása. Ez utóbbi megoldás azt sejteti, hogy a hangszert fém húrokkal kell felszerelni, de sajnos hiába volt ez a szándék, a hangszer nem bírta a terhelést, és a nyak meghajlott. Az újrabundozásnál lehetőség szerint korrigáltam az ívet, de még így sem lett tökéletes, mindenesetre inkább nejlon húrokat tettünk rá, így hangzásban is inkább az eredetileg bél húrokkal szerelt lantok felé mozdultunk.

érkezéskor
a test, itt még fém húrokkal

2016. február 21., vasárnap

Moni csepp alakú elektromos gitár

A bejegyzésben bemutatott hangszernek nem igazán hangszerészeti, mint inkább gyűjtői és magyar vonatkozásai vannak. A magyar elektromos gitár gyártás ipari szinten egészen mostanáig mindössze egyszer létezett, amikor is a Szegedi Hangszergyár ilyen zeneszerszámok készítésére adta a fejét. A 2003-as tönkremenetelük óta csak maszek, illetve kisebb vállalkozási körülmények között készülnek hangszerek. Talán jobb is így, minőség szempontjából mindenképpen, de azt gondolom, nem csak számomra lehet érdekes az, hogy milyen volt az eddigi első és utolsó gyári elektromos gitár márka Magyarországon. A Moni név sokak számára ismerősen csenghet, hiszen azért elegen találkoztak már ezekkel a gitárokkal főleg az idősebb generációkból. Nekem, koromból adódólag kimaradt a korszak, amikor még ezek a hangszerek jelentették az elérhető gitárokat. A szélesebb körben ismert Moni Solo és Bassus modelleken kívül készült még egy-két típus, ezek közül is egy igen ritka példányt szeretnék most bemutatni.

A sixtiesguitars.com készítője így ír hangszeréről:

"Ez a Moni gitár talán a legritkább Magyar gitár amiről tudomásom van. [...] A Szegedi Hangszergyár 1953-ban jött létre tanácsi vállalatként. A fő profilja a húros hangszerek készítése volt: hegedűk és egyéb vonósok, akusztikus és elektromos gitárok, citerák készültek évente több ezres darabszámban, jelentős részük exportra. A gyár az ezredforduló után bekövetkezett, talán az olcsó kínai hangszerek megjelenése miatti hatalmas kereslet-visszaesés miatt csődbe jutott, az üzemet 2003-ban zárták be. A Magyar elektromos gitárokat Moni-nak nevezték és a Szegedi Hangszergyár alapítójának fia Sebők István nevezte el őket a feleségéről. Négy féle Moni gitár létezik a Solo, Second, Bassus és egy könnycsepp alakú. Készültek még üreges testű jazz gitárok is amiket Regina-nak kereszteltek. 6 és 12 húros kivitelben készültek."

íme ő

2016. február 12., péntek

Samick basszusgitár teljes átalakítás

A most bemutatott hangszer tényleg teljes átalakításon esett át. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden nagyobb elemén változtattam: a testen, a nyakon, a fogólapon, a koptatón és az elektronikán is. Gazdájának megvolt a teljesen határozott elképzelése arról, mit szeretne, és én törekedtem ezeket pontosan megvalósítani. Nem tisztem megítélni, hogy milyenek a tőlem megrendelt átalakítások, de természetesen fel szoktam hívni a figyelmet a problémás-rizikós pontokra. Ebben az esetben útközben alakult egy-két dolog, de az alap elképzeléssel én is teljesen egyetértettem. Lássuk, mi történt:

így jött
ekkor nézett ki így utoljára
a fogólap korábban házilag lett bundnélkülivé alakítva, és a fogólapot műgyantával vonták be, ez is változott

2016. február 6., szombat

Squier Telecaster koptató fából

Ebben a bejegyzésben egy Squier Telecasteren végzett szépészeti változtatást mutatok be. A gitáron gyárilag egy fehér cabronita koptató volt, ezt szerette volna a gazdája egy fából készült zöld színű darabra cserélni. Emellett a felsőnyerget is cseréltem egy csontból készült darabra, és persze be is állítottam a hangszert. Nem fogok sokat szövegelni, mert ilyen jellegű munkákat már tárgyaltam máshol, inkább megmutatom képeken, hogy mi történt.

helyén az új felsőnyereg

Gyári koptatóval és Bigsbyvel. A híd különlegesnek mondható, mert a képen látható hídi hangszedőt magában foglaló lemezből a testbe egy fém persely nyúlik, amiben a híd áll két lábon, de olyan módon, hogy előre hátra el tud mozdulni, nyilván, hogy a tremolo használatakor ne súrlódjon a húr. Kinézete alapján inkább tune-o-maticnak tűnik, de a húrok magassága egyesével állítható.