2016. április 25., hétfő

G&L JB 2 átalakítás

Egy G&L JB 2-es basszusgitárt volt szerencsém átalakítani. Leo Fender a neve után elnevezett cég elhagyása utáni márkájának hangszeréről van szó, ami megfelel annak a magas színvonalnak, amit a világhírű feltaláló szabott meg. Kőris test, juhar nyak, rózsafa fogólap. A felületkezelés vastag poliuretán vagy poliészter, de mivel az ilyen típusú hangszerek amúgy is ritkán készülnek vékony felületkezeléssel, ez nem meglepő. Egy felsőnyerget készítettem rá, megsíkoltam a bundokat, és a hangszer tulajdonosának kérésére egy gyári koptatót igazítottam olyanra, hogy jól álljon a hangszernek. Gyárilag koptató nélkül érkezik, ami a Jazzbass stílusához szokottaknál hiányérzetet okozhat, főleg hogy a test is homogén színvilágú. A hangszer gazdája jó érzékkel egy fehér gyöngyházas csillogású koptatót választott, ennek az íveit igazítottam olyanra, ahogy szerintem a testhez legjobban passzolt, és nem változtatta meg a hangszer jazzbass stílusát.

gyárilag így fest a G&L JB 2

2016. április 18., hétfő

Cort Hiram Bullock modell öthúrossá alakítás

Elég szokatlan átalakítást csináltam ezen a Cort gitáron. Öt húrossá változtattam a megrendelő igénye szerint. Elsőre ez igen furcsa kérésnek tűnhet, de van rá logikus magyarázat, ami Paul Dourge nevéhez köthető. Az Argentínában született gitáros egy sajátos módszert dolgozott ki a könnyebb gitárjáték tanulására, illetve gyakorlatára. A hagyományos hangolás helyett egy újat javasol, nevezetesen, hogy az E, A, D, G, H, e helyett inkább E, A, D, G, C, f-et használjunk. Ennek értelme, hogy ezzel a teljes hangolás szimmetrikussá és átláthatóbbá válik (minden két húr hangja között egy tiszta kvart a távolság). Normál esetben a G és H húr között nincs tiszta kvart, csak egy nagy terc, ami bizony valóban bonyolítja a helyzetet azok számára, akik valamilyen más hangszerről szoknak át a gitárra. Aki eleve gitáron kezd játszani, annak persze ez nem igazán jelent plusz bonyodalmat, egyszerűen így tanulja, és kész.

Izgalmasak azonban a következtetései, amiket levont kísérleteiből. Ugyanis arra lett figyelmes, hogy amikor egy hat húros gitárt áthangolt az általa kitalált hangokra, akkor az nagyban megnehezítette, olykor lehetetlenné tette számára egy csomó akkord tiszta lefogását (olyanokat, amikben mind a hat húron vagy le kéne fognunk valamit, vagy tompítanunk, de esetenként ez lehetetlen ujjrendet követelne). Rájött, hogy nem véletlenül van csak egy nagy terc távolság a második és harmadik húr között, ez teszi lehetővé ugyanis, hogy egyes sokat használt akkordok disszonancia nélkül lejátszhatóak legyenek. Érdemes kipróbálni. Számomra ez a legizgalmasabb része Paul Dourge elméletének, ahogy megkérdőjelez egy számára furcsa és alaptalannak tűnő hagyományt, de aztán felderíti a gyökereit, elismeri értékeit, és innen folytatja tovább saját útját.

Mivel a szimmetrikusan hangolt hat húr nehézségeket jelent az akkordozásnál, Dourge ezt a problémát elegánsan a húrok számának ötre való csökkentésével oldja meg. Így már minden akkord lefogható, mindig ugyanolyan ujjrenddel, így némi plusz hangtartomány elvesztése árán éri el célját. Így az öthúros gitár hangolása nála E, A, D, G, C lesz. Módszere - mint már említettem - elsősorban azoknak lehet hasznos, akik más hangszerről térnek át gitárra, illetve sokra tartják a tiszta átláthatóságot. Paul Dourge módszeréről itt olvashattok bővebben: link

És így jutunk vissza a most bemutatott munkához. Az öthúros gitárt úgy is el lehet érni, ha pusztán nem tesszük fel a hatodikat, ám a hangszer gazdája szerette volna, ha inkább kihasználjuk a fogólap teljes szélességét, és így kissé szellősebb lehet a húrosztás, legalábbis a felsőnyereghez közeli tartományban.

Mivel nem nagyon gyártanak öt húros hidat gitárra, megtartottam azt, ami gyárilag volt hozzá, csak éppen eltoltam úgy, hogy a vékony e-húr felőli öt baba kerüljön jó helyre. A felsőnyeregtől a hídig a két szélső húr helyzetébe cérnákat feszítettem ki, így tudtam meghatározni a hidat tartó két tőcsavar pontos helyét. Ezután csak puskázni kellett az eredeti furatokat, majd a megfelelő helyre újrafúrni őket.

a híd elhelyezése

2016. április 12., kedd

Jolana Diamant basszus szegélyezés

Ebben a bejegyzésben egy Jolana Diamant Bas test szegélyezését fogom megmutatni, nem azért, mintha nem lett volna még elég szó a szegélyezésről, hanem mert szeretem a Diamantot, és ez a basszusgitár verzió talán még vagányabban néz ki főleg a barna szín miatt, amivel előtte ebben a szériában még nem találkoztam.

Ahogy azzal már korábbi írásokban is találkozhattatok, a Jolanakon nagyon gyakori a szegélyek elöregedése, pontosabban morzsolhatóvá válása. Valami olyan műanyagot használtak, ami nem állta ki az idő próbáját. Érdekes módon ezen a hangszeren csak a test hát felőli oldalán és a fogólap szélén porlott el a szegély, a tető felőli oldalon teljesen ép maradt. Nem tudom, ennek mi lehet az oka, vajon más behatások érték (fény? hő?) vagy esetleg más fajta felületkezelést kapott (nem tartom valószínűnek). Ezt nem fogom tudni megfejteni, de így legalább ennyivel kevesebb munka volt vele.

rögtön kezdésnek itt egy kép a hangszerről, nagyon jól áll neki ez a barna
a nyak
a szegélyek itt ugyan nem törtek ki/porlottak el, de teljesen szét voltak repedezve, a játéktól biztosan kihullott volna előbb-utóbb egy része

2016. április 3., vasárnap

Javított hangszerek a teljesség igénye nélkül V.

A gyűjteményes javításjegyzékem ötödik részéhez érkeztünk, amiben olyan hangszerekre vethettek egy pillantást, amikről nem fog önálló bejegyzés születni. Ha a fészbúk oldalamon keresgéltek, akkor a képek között sok itt mutatott darabbal találkozhattok még.

Elsőnek itt egy bolgár Kremona gamba alakú basszusgitár, amin az elektronikát tisztítottam, javítottam, így készítettem pár képet az amúgy belül meglepően tiszta potméterekről is.


itt azért volt rendesen mit kitakarítani