2017. november 5., vasárnap

Javított hangszerek IX

Kisebb munkákból mindig több van, mint nagy lélegzetvételűekből. Ezért folytatódik a sorozat, amiben kaptok egy kis betekintést olyan munkákról, amelyekről nincs energiám önálló bejegyzést készíteni. Elsőként rögtön két Kramer hangszert mutatok, más-más problémákkal. Kezdem a bőgővel. Kramer Striker basszusgitár egy jazzbass és egy domino hangszedővel, beállítottam és letisztogattam.



menő kulcsok
A másik Kramer egy Ferrington elektro-akusztikus gitár, a glamrock fénykorából. Fehér elektromos gitár alakú test, hokiütő fej. Sajnos korábbi gazdája nem igazán bizonyult gondosnak, valamikor lecserélte/lecseréltette a piezos hangszedőt, de az ehhez végzett átalakítási munkák nem sikerültek szépen. Én alapvetően ezt javítottam ki, valamint egy rejtélyes zörgésre kerestem és találtam megoldást. Az elektronika vezérlő részében zörgött valami, ezt a dobozába helyezett szivacsos anyaggal orvosoltam. A képek ezekről kicsit lejjebb. Mindkét Krameren állítanom kellett a nyak szögén. Ezt ideális esetben úgy oldom meg, hogy ledolgozok megfelelő mértékben a nyakfészek anyagából. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nem kerül semmilyen plusz réteg a nyak és a test közé, a nyakfészek teljes területén megmarad a kontaktus, és a kezelésével sem kell vesződni a tulajdonosnak, ha esetleg ki kéne vennie a nyakat. Van azonban olyan eset, amikor ez az út nem járható, ez pedig akkor van, ha a nyakpersely és a hát között már alapvetően túlságosan vékony a faanyag ahhoz, hogy még ledolgozzunk belőle, vagy a nyakpersely nyak felőli felületén van valami olyan ábra/bélyegző/jelölés/felületkezelés, amit nem kéne megsérteni. Ilyen esetben sem jó, ha csak a nyak legvége alá helyezünk egy vékony furnérlapocskát, mivel ezzel felfeszítjük a nyak végét, amit csak magasabb húrnyomással tudunk kompenzálni, valamint megszüntetjük a nyak nyakfészekkel való teljes érintkezését. Ilyenkor tehát a járható út, ha egy olyan furnér éket készítünk, ami a nyakfészek teljes vagy majdnem teljes felületére kiterjed, így ha van is egy plusz réteg a nyak és a test között, az érintkezés közel 100%-os.

a két Kramer
A Ferrington nyakának végén talált lapolás, ez talán a legrosszabb megoldás
készülnek a teljes felületes ékek
két réteg furnér
nyakszögbeállító ék a Striker basszusba
Ahogy fentebb említettem, a hídon volt némi javítanivaló. A cserélt piezós alsónyeregnek átalakított árok nem sikerült elég szabályosan, így egyes húrok kisebb hangerővel szólaltak meg, mint mások. A piezo kristályok nyomásváltozásra reagálva generálnak elektromos jelet, így ha egyik oldalán nem fekszik fel tömör felületre az érintkező, a másik oldalról érkező nyomásváltozásra nem fog tudni választ kifejteni. A piezo árkának ezért mindenképpen síknak és szabályosnak kell lennie.

Ferrington test
az árok eredeti állapota, durva szabálytalanságokkal
majd az alját síkra ledolgozva
Elektro-akusztikus gitároknál gyakran előfordul, hogy valamilyen módon az elektronika okoz kellemetlen zörgést. Akár a testben futó kábelek, akár az előerősítő doboza vagy alkatrészei. Itt az utóbbi volt a hibás, ezt orvosoltam.

előerősítő, hangszínszabályzó belülről
a zörgésvédő fólia
Kramer Ferrington elektro-akusztikus gitár



A következő hangszer egy itthon ritkán látott jószág, egy Gibson EB-0 basszusgitár. Én csak beállítottam, de öröm volt foglalkozni vele, nagyon bírom az ilyen hombár hangszedőket, és érdekes volt a három csavaros rögzítésű híd is, amivel még Thunderbirdökön lehet találkozni.

Gibson EB-0


A következő szintén beállítás, egy Flight ukuleléé, ami nem egy drága hangszer, érdekessége a hanglyuk körüli lézerezett díszítés.

Flight ukulele

Ebben a Vintage balkezes SG-ben hangszedőket és elektronikát kellett cserélnem, valamint a kulcsokat tisztogattam ki, szorítottam meg a különböző csavarokat. Egyrészről láthattok pár képet ezeknek a Gibson típusú kulcsoknak a belsőjéről, másrészt pedig az érdekesség, hogy aktív hangszedőt kellett passzívval párosítanom. Ez egyáltalán nem szerencsés, mert teljesen más impedanciával és jelerősséggel működnek, így valamelyik biztosan máshogy fog szólni, mint ideálisan. Ilyen esetben, ha muszáj egy hangszerben használni aktív és passzív hangszedőt, akkor a legjobb, ha tudunk két külön kört csinálni, külön kimenetekkel. Ebben az esetben mindegyik pickup úgy fog megszólalni, ahogy kell, és nincs összeférhetetlenség. Itt azonban nem akart ekkora átalakítást a hangszer gazdája, mégis ragaszkodott a két hangszedőhöz. Így kísérleteztem, hogy milyen értékű potméterekkel még a legelfogadhatóbb a hang. A váltóáramú jelnek az a tulajdonsága, hogy a vele szemben elhelyezett ellenálláson frekvenciafüggően tud keresztüljutni. Így nagyban lehet befolyásolni a gitár hangszínét a potméterek értékeinek megfelelő megválasztásával. Minél alacsonyabb a jel és a föld közötti eredő ellenállás, a jelnek annál nagyobb magasabb frekvenciás hányada úszik el. Vagyis ami marad, az egyre mélyebb tónusú lesz, pont úgy, mint amikor letekerjük a tónus potmétert. Az aktív és passzív hangszedőknek viszont az ideális eredő ellenállás különböző. Végül normál 500KOhmos potmétereket használtam a passzív hangszedő vezérlőinek és az aktív hangszedő tónusának, az aktív hangerőnek pedig 100KOhmot. Így használható az aktív hangerő is, rendesen le lehet halkítani, és a passzív sem vészesen brummogós. De azért ha lehet, inkább kerüljük az ilyen megoldást, mert a végeredmény közel sem hozza ki a maximumot a hangszedőkből...

kulcs belülről

Vintage SG

Ebben az Ibanez GA5WCE klasszikus gitárban pedig benne felejtettek valamit gyártásnál. Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy ez a fémdarabka milyen segédeszköz lehetett, mindenesetre azért inkább kioperáltam. Érdekesség, hogy ma már jobban szeretem a sima tömör fa ékkel való bordajavítást, mint az ilyen csavarós szerkezettel, de itt valamiért ezt használtam. Valószínűleg azért, mert jól hozzáfértem több oldalról, ugyanis az elektronika vezérlőjét kiszereltem a kávából, és onnan is jól elértem a felvált bordát.

a beazonosíthatatlan objektum
eltartott egy darabig, mire kiráncigáltam
felvált gerenda
megragasztott gerenda
Feszítőszerszám. Használatakor mindig figyelni kell rá, hogy a test kívülről is meg legyen szorítva, nehogy kilökje a tetőt vagy hátat a feszítő.
Ibanez GA5WCE

Ezen a Cort AD880 akusztikus gitáron egy lakkhibát javítottam, nevezetesen valamilyen karc vagy szennyeződés lehetett a hangszeren, amit csiszolópapírral igyekeztek helyrehozni. El is jutottak körülbelül a 800-as szemcseszámig, de aztán valamiért itt megrekedtek. Rám maradt a polírozás. Először 1000-es, 1500-as és 2000-es papírral eltüntettem a durvább papírok karcait, majd vizes polírpasztával, polírgéppel magasfényre hoztam a felületet.

így jött a hangszer
és ilyen lett
Cort AD880

Egy újabb ritkább darab ez a Yamaha SC1200-as. Ezzel sem találkozom itthon úton-útfélen. Szokásos beállítási munkákat, illetve elektronikai rendbetételt végeztem rajta. A legnagyobb egyedisége a gitárnak, hogy a Strato-szerű hangszedőelrendezés ellenére több kapcsolási módot rejt magában. Egy hangerő és egy hangszín állító potméter kapott helyet rajta, de emellett három mikrokapcsoló segítségével függetlenül állítható a három pickup. Ráadásul az egyik ellenfázisba is fordítható, így az elérhető hangzások száma többszöröse egy Stratoból kihozhatónak. Maga a kapcsolgatás persze kicsivel körülményesebb, de ez az ára a változatosságnak.

a hangszedők kifordítva, pont egyidős vagyok velük
A bekötés, középen a fázisfordítós kapcsolás
Yamaha SC1200

nagyon szép ezzel a keménytokkal
Ezen a rendhagyó hangszeren már sokat dolgoztam, most egy újabb körre került vissza hozzám. Korábban került már bele nyaki helyzetbe egy Lollar Charlie Christian kinézetű hangszedő, illetve a nyak sem eredeti, a test ugyanis egy Squier Tele, a nyak viszont egy Mustang vagy Jaguar lehet a menzúra miatt, hiába van Jazzmaster felirat a fejen. Lényeg viszont, hogy egy nagyon jó nyak, és a nyakpersely átalakításával sikerült jó helyre ültetni a testbe, így kaptunk egy rövidebb menzúrás Telecastert. Most a hidat alakítottam át, és a hídi hangszedő is cserére került, ide is egy Lollart szereltem be.

így festett a híd eredetileg
így pedig helyére rakva, új sárgaréz babákkal, és egy Lollar hangszedővel
Squier-Fender-Lollar Telestang

Egy újabb Yamahát láthattok, egy akusztikus gitárt, amin felvált bordákat javítottam, illetve igyekeztem eltüntetni a káván két olyan lyukat, amit korábban valószínűleg elektronika vezérlőinek fúrtak. Ez a modell már nem japán, hanem taiwani gyártmány, de gyönyörű, tömör fából van az egész, és nagyon szép munka, így nem érződik gyengébb minőségűnek.

a káván lévő eltüntetendő lyukak
Először valamilyen belső erősítést akartam adni a felületnek, hogy aztán a puskázás után már ne kelljen belülről dolgozni. Ehhez használtam ezt a szorító szerkezetet.
megszorítva
szorítás után
A bepótolt fadugók. Igyekeztem olyan mintát és színt találni, ami passzol a káváéhoz.
Retusálva. Sajnos a másfajta tükröződés miatt a képen elég látványos. Ennél jobban pedig csak a káva újralakkozásával lehetett volna eltüntetni.

nagyon jó hangú és kényelmes hangszer
hátulról

szépen kidolgozott hát

Cort goldtop Les Paul kópia (CR200), bundsíkoláson, beállításon járt nálam.

egy klasszikus elérhető árú változata


A Jolana Diamant I-es széria a korábbi Diamant modellek némileg megváltoztatott folytatása. Kívülről csak a fejforma változott, a fontosabb és fájdalmasabb módosítások az elektronikában vannak. A korábbi Diamantok bekötése a Les Paulokéhoz nagyon hasonló, ám itt valamiért módosítottak ezen. A humbuckerek itt nem sorosan, hanem párhuzamosan vannak kötve, úgy, hogy a hangszín letekerésével az egyik tekercs el is hallgat, gyakorlatilag a hangszedő lefeleződik. Ez nem hangzik rosszul, a gyakorlatban mégsem igazán működik jól, nem ad olyan hangzást, amit bármire jól lehetne használni. Gyakorlatilag ugyanazt halljuk, mintha letekernénk egy normál hangszeren a tónust, de emellett még drasztikusan vesztünk a jelerősségből is, hiszen az egyik tekercs le lett földelve.

A Diamant I bekötése
az újabb szériás Spektrum hangszedő hátulról
Jolana Diamant I
még mindig egy szép és kényelmes hangszer

A következő hangszernek tetszik a felületkezelése, normális három darabból álló tömör kőris teste van, de a bundozás gyári állapota egyszerűen katasztrofális. A bundok fele ki volt lazulva, a végük vagy egy milliméterre elállt a fogólaptól. Ezt orvosoltam elsősorban. A bundozás kijavítása, és beállítás után viszont a kategóriához képest meglepően jól használható és jó hangú hangszert kaptunk.

A bundok egy jó része így festett...
visszaragasztás és szorítás pillanatragasztóval
Harley Benton Telecaster

Ezt a Stagg Stratocastert beállítottam. Egy elfogadható hangszer, alapvetően kezdő felhasználásra.

Stagg Stratocaster

Ugyanezt csináltam ezen a Fender USA Telecaster Specialon. A kategóriaváltás érezhető, kérdés, hogy megér-e annyit, amennyi az árbeli különbség?

babatisztogatás
Fender USA Telecaster Special

Ritka eset, hogy egy Floyd Rose liszenszelt, de más márka által készített tremolo méretpontos az eredeti mintával. Ezen a Jackson JDR 94-esen a gyári tremolo alaplemeze teljesen tönkrement, több baba rögzítőfurata is elnyíródott. Egy ugyanilyen Jackson gyártmányú alaplap nem nagyon oldotta volna meg a problémát, mivel hasonlóan elnyíródtak volna a menetek. Ezért vettünk egy eredeti Floyd Rose alaplapot, mert kiderült, hogy stimmelnek a méretek. Pontosabban Schaller lett az új alaplap, de ez csak a feliratban jelent változást, mivel a Floyd Rose Floyd Rose-t is ők gyártják. Erről a tremolorendszerről egyébként bővebben is olvashattok itt: link.

a régi (bal) és új floyd Rose (jobb)
Maga az alaplap már nem edzett acél, de a kitett részeknél keményebb fémbetétek lettek besüllyesztve. Spórolás, de ez még megbocsátható.
Jackson JDR 94

Talán az akusztikus gitárok vannak legjobban kitéve a bundok kopásának a vastag fémhúrok miatt. Ez a Fairytale nevű hangszer már megszolgálta az idejét, és megérett egy bundcserére. Annak érdekében, hogy minél tovább újra működőképes maradhasson, a szokványos réz-nikkel bundok helyett rozsdamentes acélt kapott, amivel nehezebb ugyan dolgozni, de élettartama is többszöröse a réz-nikkel bundokénak. Kapott még csont felső- és alsónyerget is a hangszer, és természetesen beállítottam.

ezek a bundok már nem tudják tovább ellátni feladatukat
régi bundok kiszedve, fogólap kiegyengetve, újabb bundok levágva, beütésre készen
bundozás és fogólapápolás (olajozás) után
még szárad az olaj
Fairytale akusztikus gitár. Ha Kelenföldön jártok, találkozhattok is vele egy tehetséges utcazenész kezében :)

hátulról
Ebbe a Musima MH-V gitárba is valamiért utólag Floyd Rose linszenszelt tremolo került (eredetileg fix híd volt benne), de elég silány minőségű, így a hangszer gazdájával úgy döntöttünk, érdemesebb inkább kiékelni. Így nem nyíródik az alaplemez éle, és hangolódási problémákat sem okoz. Kapott még egy új felsőnyerget is.

új felsőnyereg, corianból

kiékelt Floyd Rose tremolo


készen
Végezetül ennek a Lignatone jazzgitárnak a javításába csak besegítettem. A gazdája újracsinálja rajta a felületkezelést, én csak a test szegélyezését végeztem.

szegélyezés előtt
elég komoly kihívás volt, mivel változó a szegélymarás vastagsága

a szegélyanyag méretre vágása
az első részlet
a sarok kidolgozása

Szegélyezés kész. A hangszeren viszont még rengeteg munka lesz.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése